{"id":205,"date":"2019-02-14T18:43:19","date_gmt":"2019-02-14T18:43:19","guid":{"rendered":"https:\/\/tertisztitas.com\/?p=205"},"modified":"2019-03-22T02:08:27","modified_gmt":"2019-03-22T02:08:27","slug":"mik-a-kvarcok-kristalyok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/tertisztitas.com\/index.php\/2019\/02\/14\/mik-a-kvarcok-kristalyok\/","title":{"rendered":"MIK A KVARCOK, KRIST\u00c1LYOK?"},"content":{"rendered":"\n

A kvarc az oxidok \u00e9s hidroxidok<\/a> oszt\u00e1ly\u00e1ba tartoz\u00f3 \u00e1sv\u00e1nyfaj<\/a>, a szil\u00edcium-dioxid<\/a> (SiO2) egyik szerkezeti\nv\u00e1ltozata. A kvarc a f\u00f6ldk\u00e9reg<\/a> egyik\nlegelterjedtebb \u00e1sv\u00e1nya<\/a>. A savany\u00fa magm\u00e1b\u00f3l<\/a> keletkezett erupt\u00edv\nk\u0151zeteknek l\u00e9nyeges alkot\u00f3r\u00e9sze; kvarcszemekb\u0151l \u00e1ll a puszt\u00e1k, sivatagok,\nfoly\u00f3vizek s r\u00e9szben a tengerek homokja, kavicsa, \u00fagyszint\u00e9n a homokk\u0151. A\nkvarcnak sz\u00e9p sz\u00edn\u0171, ar\u00e1nylag k\u00f6nnyen tal\u00e1lhat\u00f3 v\u00e1ltozatai k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki az\nels\u0151 dr\u00e1gak\u00f6vek.<\/p>\n\n\n\n

\u00c1sv\u00e1nytani\njellemz\u0151i:<\/p>\n\n\n\n

A kvarc\nszil\u00edcium-dioxid, k\u00e9plete SiO2. Vegyi fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben a szil\u00edcium<\/a> 46,7%, az oxig\u00e9n<\/a> 53,3%-kal vesz\nr\u00e9szt. Az idegen anyagokt\u00f3l teljesen mentes, tiszta kvarc sz\u00edntelen, \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3\n\u00e1sv\u00e1ny. Idegen anyagoknak rendk\u00edv\u00fcl csek\u00e9ly mennyis\u00e9ge igen v\u00e1ltozatos sz\u00edn\u0171re\nfestheti; gyakori idegen szennyez\u00e9sei miatt a kvarc egyike a legsz\u00ednesebb\n\u00e1sv\u00e1nyoknak.<\/p>\n\n\n\n

A kvarcv\u00e1ltozatoknak\negy r\u00e9sze krist\u00e1lyokban fordul el\u0151, ezek a krist\u00e1lyosodott kvarcok<\/p>\n\n\n\n

A term\u00e9szetes krist\u00e1lyok azok az \u00e1sv\u00e1nyok,\namelyeknek szerkezete megfelel a krist\u00e1ly meghat\u00e1roz\u00e1snak – azaz szab\u00e1lyos\nrendben, a t\u00e9r mindh\u00e1rom ir\u00e1ny\u00e1ban ism\u00e9tl\u0151d\u0151 minta szerint helyezkednek el.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A kvarckrist\u00e1lyok term\u00e9szetes \u00faton a\nf\u00f6ld m\u00e9ly\u00e9ben vulkanikus \u00e9s szeizmikus tev\u00e9kenys\u00e9gek k\u00f6zel\u00e9ben alakulnak ki. A\nszil\u00edcium-dioxid molekula reproduk\u00e1lni kezdi \u00f6nmag\u00e1t \u00fagy, hogy mindig csak egy\nmolekul\u00e1ra \u00f6r\u00f6k\u00edti \u00e1t komplex krist\u00e1lyos szerkezet\u00e9t. Valamennyi alkot\u00f3r\u00e9sze\nugyanazt a mint\u00e1zatot ism\u00e9tli, \u00edgy a reprodukci\u00f3 alatt szerkezete\nkrist\u00e1lyr\u00e1csk\u00e9nt ismert t\u00f6k\u00e9letes geometriai form\u00e1t vesz fel.
\n
\nHossz\u00fa \u00e9vezredek alatt n\u0151 meg a ma is l\u00e1that\u00f3 m\u00e9ret\u00e9re \u00e9s form\u00e1j\u00e1ra. Mindig\nhatoldal\u00fa, \u00e9s legal\u00e1bb egy ir\u00e1nyban hegyes cs\u00faccs\u00e1 v\u00e9konyodva v\u00e9gz\u0151dik. Ez a\nt\u00f6k\u00e9letes kvarckrist\u00e1ly. <\/p>\n\n\n\n

A legismertebb\nterm\u00e9szetes kvarckrist\u00e1ly a hegyikrist\u00e1ly.<\/p>\n\n\n\n

A krist\u00e1lyosodott kvarcv\u00e1ltozatok\nk\u00f6z\u00e9 tartoznak m\u00e9g az ametiszt<\/a>, a f\u00fcstkvarc<\/a>, a citrin<\/a>, a r\u00f3zsakvarc<\/a>, a z\u00e1rv\u00e1nyos\nkvarcok (kvarcmacskaszem, s\u00f3lyomszem, tigrisszem, aranyos kvarc, rutilkvarc). A\nvaskos kvarcok vagy rostos vagy szemcs\u00e9s szerkezet\u0171ek. Rostosak a kalcedon<\/a>, a karneol<\/a>, a krizopr\u00e1z<\/a>, a heliotrop<\/a>, az ach\u00e1tok<\/a>. Szemcs\u00e9sek a szaruk\u0151<\/a>, a j\u00e1spis<\/a>. Kvarck\u0151zet az aventurin<\/a>.\n\nA teljesen sz\u00edntelen, valamint a sz\u00e9p, telt sz\u00edn\u0171,\n\u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 kvarcv\u00e1ltozatokat nemes kvarcoknak mondjuk (hegyikrist\u00e1ly, ametiszt,\nf\u00fcstkvarc, citrin, r\u00f3zsakvarc).\n\n\n\n<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A kvarc az oxidok \u00e9s hidroxidok oszt\u00e1ly\u00e1ba tartoz\u00f3 \u00e1sv\u00e1nyfaj, a szil\u00edcium-dioxid (SiO2) egyik szerkezeti v\u00e1ltozata. A kvarc a f\u00f6ldk\u00e9reg egyik legelterjedtebb \u00e1sv\u00e1nya. A savany\u00fa magm\u00e1b\u00f3l keletkezett erupt\u00edv k\u0151zeteknek l\u00e9nyeges alkot\u00f3r\u00e9sze; kvarcszemekb\u0151l \u00e1ll a puszt\u00e1k, sivatagok, foly\u00f3vizek s r\u00e9szben a tengerek homokja, kavicsa, \u00fagyszint\u00e9n a homokk\u0151. A kvarcnak sz\u00e9p sz\u00edn\u0171, ar\u00e1nylag […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[32],"tags":[55,56],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tertisztitas.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/205"}],"collection":[{"href":"https:\/\/tertisztitas.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/tertisztitas.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tertisztitas.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tertisztitas.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=205"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/tertisztitas.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/205\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":206,"href":"https:\/\/tertisztitas.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/205\/revisions\/206"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tertisztitas.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=205"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/tertisztitas.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=205"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/tertisztitas.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=205"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}